Nemzeti tervvagyon
Az építészeti alkotásokra, műszaki létesítményekre és azok terveire vonatkozó szerzői jogi szabályozás
Mi is az a nemzeti tervvagyon?
2019. január 1-jén hatályba lépett az egyes törvényeknek az építészeti alkotásokra, műszaki létesítményekre és azok terveire vonatkozó szerzői jogi szabályozással összefüggő módosításáról szóló, 2018. évi CXXXIV. törvény.
Nemzeti Tervvagyon alatt az építészeti alkotások állami és önkormányzati tulajdonban lévő tervállományát, valamint az ezek vonatkozásában – a mindenkori szerzői jogi szabályozás szerint megszerzett – az államot és az önkormányzatot megillető felhasználási- vagy szerzői vagyoni jogok összességét értjük, ideértve az állami, önkormányzati megrendelésre készült épületek azon terveit is, amelyek vonatkozásában a megrendelő a szerzői vagyoni- vagy felhasználási jogokat megszerezte.
A Nemzeti Tervvagyonnak az állam tulajdonába tartozó része felett a tulajdonosi jogokat a Lechner Tudásközpont gyakorolja.
Felhasználási engedély
A Nemzeti Tervvagyont érintő tervek átdolgozása, illetve ezen épületek átépítése kapcsán a felhasználás engedélyezésére a Lechner Tudásközpont jogosult.
A felhasználási engedély kiadásával kapcsolatos eljárási szabályok, továbbá az engedélyekért fizetendő díjak mértéke Az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartás Üzemeltetési és Adatkezelési Szabályzatában található.
A Lechner Tudásközpont által kiadott felhasználási engedély általánosságban az építészeti alkotások átdolgozására is kiterjedő, 10 éves időtartamra szóló, harmadik személyre át nem ruházható felhasználást biztosít az építtető számára.
Szabad felhasználás alá esnek, így továbbra sem kell külön engedély az épületek helyreállításához (újjáépítés, felújítás), amennyiben az épület külső megjelenésében vagy rendeltetésszerű használatában nem történik változtatás.
Kapcsolódó jogszabályok:
– a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény
– a szerzői jogról szóló 1884. évi XVI. törvénycikk
– a szerzői jogról szóló 1921. évi LIV. törvénycikk
– a szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény
– szerzői jogi törvény végrehajtásáról szóló 9/1969. (XII.29.) MM rendelet
– a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
– az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
– az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI.8.) Korm. rendelet
Fogalmak*:
Felújítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságának, valamint üzembiztonságának megtartása érdekében végzett az építmény térfogatát nem növelő építési tevékenység.
Helyreállítás: újjáépítés, építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá tétele érdekében végzett felújítási tevékenység az építmény, építményrész eredeti építészeti kialakításának lehetséges megtartása mellett
Átalakítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség alaprajzi elrendezésének vagy külső megjelenésének, megváltoztatása érdekében végzett, az építmény belső térfogatát nem növelő építési tevékenység.
Bővítés: olyan építési tevékenység, amely az építmény térfogatát növeli.
A nemzeti tervvagyon kezelésével, felhasználásával kapcsolatos kérdéseit, illetve a felhasználásra vonatkozó igénybejelentő űrlapot a nemzetitervvagyon@lechnerkozpont.hu e-mail címre küldheti el.
*OTÉK {253/1997. (XII.20.) Kr.} szerinti fogalommagyarázatok