|
Debrecen Város Napjához kapcsolódva a Tiszántúli Református Egyházkerület Gyűjteményei és a Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Nonprofit Kft. tisztelettel meghívja Önt 2015. április 9-én 17 órára az Apolló Moziba RÁCZ ZOLTÁN: BORSOS JÓZSEF című könyvének bemutatójára.
Dr. Varga Pál irodalomtörténész (az MTA tagja) és Gáborjáni Szabó Botond sorozatszerkesztő ismerteti az Egyházkerületi Gyűjtemények új kiadványsorozatát, amelyben Borsos József monográfiája is megjelent.
Rácz Zoltán könyvét bemutatja Sulyok Miklós művészettörténész, Budapest Galéria, az MMA levelező tagja.
Vetítés a mozi Soós Imre-termében:
ÉPÍTÉSZKORZÓ – Séta-társ Csontos János; Interjúfilm Rácz Zoltánnal, Borsos Józsefről.
Előtte Csontos János rövid bevezetője.
Csontos János Építészkorzó-sorozatának célja, hogy élvezetes módon mutassa be a magyar építészettörténetet és hidat képezzen a régi építészeti törekvések, korstílusok és a mai kortárs architekúra között – ezúttal Borsos József életműve által.
Az eseményhez kapcsolódó, Borsos József életművét bemutató tabló-kiállítás 2015. április 30-ig látható az Apolló Mozi (Debrecen, Miklós utca 1.) nyitvatartási idejében.
Időpont: 2015. április 9, Csütörtök (17:00) – 2015. április 30, Csütörtök
Helyszin: Apolló mozi
Borsos József – A hódmezővásárhelyi születésű építészmérnök 1908-tól Debrecen város építésze, majd 1923-tól a polgármesteri hivatal műszaki osztályának vezetője volt nyugdíjazásáig. 1929-30-ban elkészítette a Debrecen városfejlődését több évtizeden keresztül meghatározó városszabályozási tervet, a Nagyerdő rendezéséhez és annak a városhoz való kapcsolódásához szükséges koncepciót és terveket. A Nagyerdő területén tervezett gyalogúthálózattal alakította ki a Parkerdőt, melyet egy kis- és nagykörúttal vett körül, s kapcsolt az egyetemhez. A belső körúttal határolt erdei területen tervezte meg az ősi tölgyfák alatt a város páratlan szépségű környezetbe helyezett sporttelepét, a stadiont.
Az egyetem központi épületét 1933-ban avatták fel. Az épület előtt parkot Borsos már a város szabályozási tervében megalkotta, de a végső megvalósításba a kultuszminisztérium államtitkára is „beleszólt”.
Borsos megszüntette a városban szétszórt felekezeti temetőket és a Parkerdő mellett jelölte ki az új Köztemető helyét. Körutas, íves sétányainak fókuszába állította a Ravatalozót, s ennek tengelyében sugárutat nyitott a Csónakázótó felé. A Ravatalozó építészeti megoldását festőművészek és iparművészek – részben Debrecen szülöttei – alkotásaikkal méltó módon egészítették ki. Az épületről írt korabeli elemzésekben jeles építészek leginkább a mű magyarságát emelték ki. Borsos külföldi tapasztalatai nyomán szorgalmazta a klinkertéglagyártást, a város meg is építette a gyárat. Ezzel új építészeti irányzatoknak teremtette meg a feltételét. Ez a szép és tartós építőanyag gyorsan népszerű lett.
1914-ben nagyszabású feladatot kap Borsos a várostól, a Kossuth utcai rendőrségi palota tervezését, felépítését. A megindult építkezést a világháború kitörése a tetőállításnál érte. Borsosnak be kellett vonulnia, de annyira szívén viselte az épület sorsát, hogy a harctérről küldte haza a részletterveket, így az ő elképzelései valósulhattak meg.
Az első világháború után az elszakított országrészekből beköltöző menekültek számára, a lakásínség enyhítésére a város új bérlakások építésével jelentős összeget használt fel. Ekkor készültek el a Hajnal, a Dobozi utcai és a Szoboszlói úti háromemeletes alacsony bérű kislakásos bérházak. Ezek terveit Borsos irányításával Zeleznik Gyula készítette, de a házakon megfigyelhetők Borsos jellegzetes stílusjegyei: a meredek tető székelyes visszametszésekkel, a tégladíszítés, a szénaboglyaív, mely a balkonokhoz készült.
A két világháború között az oktatási létesítmények építését Klebelsberg Kunó kultuszminiszter irányította. Az egyetem mellett iskolákat, óvodákat is építettek, s kialakították a tanyasi iskolahálózatot is. A budapesti építész, Kotsis Iván típusterveit alkalmazták Debrecenben is, de azokat Borsos ízlése szerint áttervezték, közös ismertetőjelük a félreismerhetetlen „Borsos-stílus”: magastető, tégladíszítés, s az elmaradhatatlan városi címer a zászlós báránnyal és a főnixmadárral. A Csapó utca és Burgundia utca sarkán álló ipariskolát Zeleznik Gyulával közösen tervezte, a második világháborúban elpusztult a sarki bejárat fölötti kupola, s a földszinti üzletek domborműves bronzkapui sem láthatók már.
Épületein szívesen alkalmazza a társművészek munkáit: kerámiát, szobrokat, domborműveket, fafaragást, freskókat, színes üvegablakokat, s ezekből sokat maga tervezett.
Debrecenben utolsó nagyobb tervezése és építése az Egyetemi templom épülete. Sok megkötöttséggel kellett megterveznie a templomot, pl. az egyetem német barokk homlokzatához kellett „hangolnia és vakolnia”.
Borsos József széles látókörű, nagy műveltségű építész volt, aki élete folyamán figyelemmel kísérte a világ építészetének alakulását, figyelmét azonban mindig megragadta a történeti, historizáló építészet és a tégla használata. Divatirányzatoktól mentes, s Debrecen építészetéért végzett munkássága ma is példaadó lehet.
(Rácz Zoltán Borsos József és Debrecen korai modern építészete című könyve alapján.)
Forrás: http://www.apollomozi.hu/borsos-jozsef-epiteszete-racz-zoltan-konyvenek-bemutatoja-cikk |
|
