Alkotmánytervezetre vonatkozó MÉK javaslatok

Címer kőböl
Tisztelt Kollégák!
Mellékelten megküldjük Szájer József Képviselő Úrnak küldött
kamarai levelet az Alkotmánytervezethez kapcsolódóan.
Az Alkotmánytervezet általános vitája hétfőn kezdődik, és pénteken már
befejeződik.
Ezúton kérjük a kollégákat, hogy szíveskedjenek saját kapcsolataikon
keresztül az országgyűlési képviselőket megkeresni, és a javaslatokról
tájékoztatni.
Üdvözlettel:
Noll Tamás elnök
Magyar Építész Kamara
——————————————————————————————————————–
Dr. Szájer József
Európai Parlament képviselő
EU Alkotmányát előkészítő konvent
volt tagja
Tisztelt Képviselő Úr!
A Magyar Építész Kamara, mint országos érdekképviseleti szerv a magyar alkotmányozási folyamatot figyelemmel kísérve tagjainak nevében az alábbi javaslatot teszi.
1. Az új Alkotmány jelenlegi szövegtervezetének „Alapvetés” című része O. cikk első bekezdésében jelenleg ez olvasható: „Magyarország védi és fenntartja az egészséges környezetet.” Ezen szöveg támogatása mellett kérjük, hogy a környezet alakítása is kerüljön bele a szövegbe, hiszen a most meglévő állapot nem felel meg a Magyarország Alkotmányában lefektetendő eszméknek, kívánalmaknak. A magyar nép aktív közreműködése elengedhetetlen, hogy a védelemre érdemes állapot létrejöjjön.
A (2) bekezdés szakmai szempontból történő kiegészítését is javasoljuk, táj- és kertépítészeti tagozatunk véleménye alapján.
O. Cikk
„(1) Magyarország alakítja, védi és fenntartja az egészséges környezetet.
(2) A természeti erőforrások, különösen a termőföld és az ivóvízkészlet, valamint a tájképi és biológiai sokféleség, táji- és a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.”
2. A XIX. Cikk második bekezdésében olvasható, hogy az ugyanezen cikk első bekezdésében lefektetett alapjog érvényesülésének biztosítéka az épített és természeti környezet védelme. Ezt kívánatosnak tartjuk az aktív, segítő közrehatást kifejező „alakítás” kifejezéssel kiegészíteni. Ugyancsak kívánatosnak tartjuk, hogy az épített és természetes környezet mellett a táji környezetre is történjen utalás.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország munkavédelemmel, egészségügyi intézményekkel, orvosi ellátással, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint az épített, a táji és a természetes környezet alakításának és védelmének biztosításával segíti elő.
Ez a megfogalmazás követi az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.évi LXXVIII törvény következetes szóhasználatát és szabályozását. A táji jelleg figyelembevétele kiemelkedő pl. a településszerkezeti tervek készítésénél. Ezek alapvető feladata, hogy egy település teljes igazgatási területére, annak környezeti, természeti, táji és műszaki adottságait figyelembe véve, az ezekhez illeszthető településfejlesztési célokból és településpolitikai prioritásokból adódó szempontokat megfelelően érvényesítse.
3. A VII. Cikk rendelkezik a békés gyülekezéshez, valamint az egyesüléshez való jogról.
Ezt a cikket javasoljuk kiegészíteni egy (6) bekezdéssel, amely a magyar hagyományokat és a fejlett demokráciák gyakorlatát követve a Magyarország Alkotmányában rögzített alapelvek, alapvető jogok és kötelezettségek érvényesítéséhez szükséges szakmai önigazgatást, a közfeladatot ellátó szakmai szervezetek (köztestületek) szükségét és tevékenységét alkotmányos szinten rögzíti.
(6) Közfeladatot ellátó szakmai önigazgatási szervezetek – szakmai kamarák – törvényi felhatalmazás alapján alakulhatnak és tevékenykedhetnek.
A Ptk 65.§ jogelmélet és jogdogmatikai szempontból az egyesülési jog körébe tartozó szervezetek közül nevesíti a köztestületeket. A köztestület Ptk. által is nevesített egyik fő intézménye a szakmai kamara. A köztestület közcélok érdekében jön létre és a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el.
Példaként említjük a Magyar Építész Kamarát, amely önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelynek létrehozását és közfeladatait és működését törvény rendeli el. Az Országgyűlés az 1996. évi LVIII. törvényt – a magyar hagyományokat és a fejlett demokráciák gyakorlatát követve – a környezet alakítása, fejlesztése és védelme szempontjából meghatározó építészek és mérnökök tevékenységének jelentőségét elismerve, a szakmai és etikai elvek érvényesítéséhez szükséges szakmai önigazgatást támogatva alkotta meg. A MÉK szakmai tevékenységéhez szükséges igazgatási feladatokat is ellát, amelyet a közigazgatási törvény előírásai alapján végez.
Tisztelettel
Noll Tamás
MÉK Elnök