„A SEBES KÖRÖS PARTI SÉTÁNY ÉS VENDÉGLÁTÓ EGYSÉG KIÉPÍTÉSE” – PÁLYÁZAT

A PÁLYÁZAT TÉMÁJA
I. A pályázat célja
II. Történelmi megfontolások
III. Hatályos városrendezési feltételek és rendelkezések
IV. A pályázat tárgya
V. Értékelési és kiválasztási feltételek
VI. A pályázatok bemutatása
I. A PÁLYÁZAT CÉLJA
A pályázatot NAGYVÁRAD megyei jogú város Polgármesteri Hivatala írta ki, együttműködő partnere a Romániai Építészek Rendjének Bihar megyei fiókja és fő célja Nagyvárad központjának korszerűsítésére és felújítására javasolt megoldások közül a legjobbakat kiválasztani. Ez a központi rész a Sebes Körös szomszédságában elterülő szakasz: a Ferdinand tér és az Emilian Mircea Chitul utca, valamint ezek szomszédságában lévő zöld övezet, a pályázati dokumentáció 1. – Területen belüli elhelyezkedés 2. – Helyszínrajz valamint a 3. – Topográfiai felmérés Mellékleteiben a vizsgált területre vonatkozó behatárolás értelmében. A Nagyvárad megyei jogú város Polgármesteri Hivatala és a Romániai Építészek Rendje közötti partnerség keretében Horia Goga építészmérnök lett kijelölve műszaki tanácsadóként.
A pályázat nyitott, egyfordulós, amely a tervezési szerződés megkötéséhez vezet.
A következő igények kielégítése a cél:
1. az illető terület átértékelése olyan értelemben, hogy az a város központi övezetének fő alkotóeleme, figyelembe véve napjaink követelményeit;
2. a lassú – gyalogos és kerékpáros – forgalom folyamatosságának biztosítása a sétány területének könnyebb megközelítése érdekében;
3. az Emilian Mircea Chitul utca (a Ferdinand tér és Ady Endre utcák által határolt területe) – erős vonzerejű sétány szerepének kiemelése (1. Melléklet);
4. e közterület felújítása, úgy a talaj, mint a homlokzatok szintjén. Itt a városközpontokra jellemző létesítményeket kell előnyben részesíteni – vendéglátás, szórakozás – és ahol szükséges, javasolhatók bizonyos beavatkozások, megjelölve a kivitelezési szakaszokat.;
5. a városi bútorzat, a zöld felületek, a pihenőhelyek, az általános hangulat mind napjaink igényeinek kell megfeleljenek, itt elsődlegesen törekedni kell a hely identitásának meghatározására;
6. a környék építészeti stílusának kihangsúlyozása.
A nyertes pályázatot a Polgármesteri Hivatal területének – amelyen kivitelezésre kerül a vendéglátó egység – koncessziós/bérleti szerződésére kiírt közbeszerzési pályázat résztvevői elfogadják.
Ugyanakkor a pályázat kiírója, mint szerződő hatóság, jogosult a nyertes pályázóval szerződni a következő tervezési szakaszok kivitelezésére, melyek az Emilian Mircea Chitul, Ady Endre utcák és a Ferdinand tér által behatárolt terület (közterület) felújítását célozzák, amelyet a város közpénzekből vagy egyéb forrásokból finanszíroz.
II. TÖRTÉNELMI SZEMPONTOK
Nagyvárad építészete az 1880. – 1914. évek között a Közép-Európában. Ausztriában és Magyarországon „divatos” eklektikus és szecessziós építészeti stílust követi.
Az eklektikus építészet, összhangban Béccsel és Budapesttel, az 1880.-1918-as években masszívan jelen van Nagyváradon. Itt sok budapesti és bécsi építész készített terveket, főleg állami megrendelésre, középületek építési terveit. Látható, hogy a XX. század építészetét Nagyváradon a budapesti építészeti stílus direkt módon befolyásolta elsőrangú építészei által.
Az 1900-as évek Monarchiájának legreprezentatívabb építészeti kifejezésmódját a városban alkotó tervezők képviselik Nagyváradon, a XX. század elején.
A XX. század nagy építészei mellett Nagyváradon számos helyi mester, építő, vállalkozó, építőmérnök tevékenykedett: ifjabb Rimanóczy Kálmán, Sztarill Ferenc, ifj. Guttman József, Kesztyüs János, Czoczek Alajos; Tarr György Örömy Gyula, Rendes Vilmos, Incze Lajos, Incze Lipót stb. építőmesterek és -mérnökök Számos nagyváradi tervet olyan kőműves mesterek, építők készítettek és kiviteleztek, akiknek híre soha nem lépte túl a város határait és mára már ismeretlenek.
A város egyik legjellegzetesebb épülete, amely egyben a központi rész stílusának meghatározója, a Polgármesteri Hivatal épületegyüttese, az Unirii téren, mely meghatározza a Sebes Kőrös szomszédságában elterülő városrészt. Ezen a helyen 1901-ig egy komplex történelemmel rendelkező épület állt, melyet Csáky Miklós püspök építtetett 1742-ben és amely a város első barokk püspöki palotája volt.
Az újjáépítési munkálatok 1902. február 26-án kezdődtek és 1903. októberében fejeződtek be. Az épület avatási ülése 1904.január 10-én volt. Az Állami Színház az Olaszi városrész legfontosabb épülete ebben az időszakban, amely meghatározó a városi konfiguráció kialakításának szempontjából. Rimanóczy Kálmán építész vállalta, hogy a színház épülete mellé, a bontásból megmaradt, újrahasznosítható építőanyagból egy másik épületet is felépít – ez a mai Bazár – , amelynek bérbeadásából jövedelme származik a városnak.
Fontos elem, amely meghatározta a város új konfigurációját, a vízfolyások rendezése volt, mivel ennek függvényében alakult az.
A város konfigurációját és a városfejlesztést a rajta keresztül folyó vizek folyásának sorsa határozta meg: a Sebes Kőrös, a Pece patak, a Páris patak, valamint a Vad patak. Ezek is befolyásolták az utcahálózat kialakulását, valamint a városképet. A Sebes Kőrös partjának rendezése befolyásolta a városképet: az 1890-es árvíz után elkezdődött a Sebes Kőrös mindkét partjának rendezése és kikövezése, a két fő híd között. (az Unirii és Ferdinand terek közötti, valamint a Magheru sugárúti)
III. HATÁLYOS VÁROSRENDEZÉSI FELTÉTELEK ÉS RENDELKEZÉSEK
III.1 A terület jellemzői
A pályázat tárgyát képező terület a Sebes Körös szomszédságában elterülő szakasz: a Ferdinand tér és az Emilian Mircea Chitul utca, valamint ezek szomszédságában lévő zöld övezet. Ez a terület a nagyváradiak emlékeiben úgy él, hogy az elmúlt 30 évben hasonló szerepet töltött be, a városközpontban, ezen a helyen még létezik egy terasz, mely ezt a hagyományt/emléket őrzi.
A vizsgált terület behatárolását a pályázati dokumentáció 1. és 2. Melléklete tartalmazza. Ahogyan a topográfiai felmérésből is kitűnik, a területnek a következők a mértani jellemzői: az 19802 és 19803 helyrajzi számú szakasz, amelyen a vendéglátó pavilon és a terasz helyezkedett el –, sík, az E.M. Chitul utca felől a Sebes Körös felé lejt, majd a 167655. helyrajzi számú sík.
Jelenlegi rendeltetése:
– betonozott / rendezetlen terület az 19802 és 19803-as helyrajzi számon
– tujákkal beültetett zöld felület, amely nehezen karbantartható, mivel lejtőn helyezkedik el, kertépítészeti szempontból jelentéktelen, a 1969/4-es helyrajzi számon;
– földalatti nyilvános illemhely, mely fölött egy zöldfelület lett kialakítva, a 167655-ös helyrajzi számon, aljnövényzettel és tujákkal, a tér közepén pedig egy erősen elkopott artézi kúttal, amelynek sem különleges építészeti, sem művészeti értéke nincs.
A rövid kikapcsolódásra szolgáló zöld felület kevés ahhoz képest, hogy mekkora szükség van arra a városközpontban.
Ami a közterület jellemzőit illeti – a kikapcsolódásra és szórakozásra rendelkezésre bocsátott terület kicsi, az épített környezet kevéssé vonzó építészeti szempontból, úgy a nappali, mint az éjszakai időszakban az identitás és innováció hiánya jellemzi.
A fontos kommunális eszközök a pályázati dokumentáció 5. Mellékletében kerültek felsorolásra.
III.2 Városrendezési rendelkezések
A tanulmányozott terület az érvényben lévő Általános Városrendezési Terv hatálya alá tartozik, UTR 20 – Nagyvárad megyei jogú város központja – 10. Melléklet. Ugyanakkor, az új Általános Városrendezési Terv részét képező HCL 334/2013 rendelet által jóváhagyott Masterplan értelmében jelen terület a v02/a05_1/p03/c07-es körzethez tartozik. A körzet az I. Városi terület, „Nagyvárad történelmi központja” része, azonosítója LMI 2004 BH-II-a-A-01037.
Jelen téma át lett adva a Bihar megyei Kulturális Igazgatóságnak konzultáció céljából, amely intézmény javaslatokat tett (6. Melléklet). Ezek a javaslatok a 9/2012-es „Az Unirii téri híd és tartófalai felújítása” műszaki tervhez való igazodásra vonatkoznak (kivonatos bemutatás a 7. Mellékletben).
Az UTR 20 –S3-as rajz – városrendezési rendelkezések – értelmében a tanulmányozott terület rendeltetése: üzletek, irodák, kikapcsolódás, kézműves tevékenység. Nem engedélyezettek olyan tevékenységek, amelyek nagy gépkocsiforgalmat és raktározási felületet igényelnek. Kikapcsolódást szolgáló eszközökkel ellátott zöld övezet kialakítása szükséges. Az Általános Városrendezési Terv és a jóváhagyott Masterplan értelmében a városrendezési rendelkezések egymásra tevődnek.
Ugyanakkor a vendéglátói funkció ellátására biztosított területhez viszonyított 30 – 35%-ot lehet elfoglalni (4. Melléklet).
A magasság: földszint vagy alagsor+földszint, amennyiben az építészeti javaslatot alátámasztják a szerkezeti szempontok.
A körzetben, a Helyi Tanács határozatai értelmében, nem zajlanak kivitelezési munkálatok.
III.3 Gépjármű- és kerékpáros forgalom
A pályázat nem javasolja a körzet gépjárműforgalmának módosítását. Megfigyelhető, hogy az útkereszteződések (Ferdinand tér és Ady Endre utca szomszédságában) jelzőlámpásak, ezek működése nem gyalogosbarát;
Az Emilian Mircea Chitul utcán lévő kerékpárutat (1. Mellékletben megtalálható útvonal) a javaslatba integrálni kell.
Ugyanakkor figyelembe kell venni:
1. az Emilian Mircea Chitul utcában lévő forgalomkorlátozásokat, a mellékelt közlekedési tervezet értelmében;
2. a javasolt funkciók kiszolgálásához szükséges autós forgalom / más helyi autós szükségletek kielégítésének biztosítása (egyik gyalogos sétány eszerint alakítható ki, az ellátást, vészhelyzet és egyebek megoldását biztosítva);
Gépjárművek várakozása
A szomszédos utcákban kialakított parkolók vannak, a körzetben kb. 150 m-re privát parkoló működik, a színház mellett, ugyanakkor közbeszerzési fázisban van egy másik, földalatti parkoló kialakítása a Sebes Körös bal partján.
Gyalogosforgalom, torlódás
A javasolt körzetben két fontos gyalogosforgalmi zóna találkozik: a hídfő és a Ferdinand téri, valamint az E.M. Chitul utcai, mindkettő lassú forgalom.
III.4 Köztéri emlékművek
A javasolt körzetben nincsenek köztéri emlékművek.
III.5 Közüzemi hálózatok
A közüzemi hálózatok földalattiak – elektromos, víz, csatorna, Romtelecom telefon, GTS Telefon és RDS&RCS optikai kábel -, elhelyezésük látható az 5. Mellékletben. Javasolt, amennyiben lehetséges, ezek megtartása jelenlegi helyükön. Amennyiben a pályázat ezek útvonalának megváltoztatását tartalmazza, az csak a beruházó költségén valósítható meg.
III.6 Egyéb szempontok
Mivel a terület, mely a pályázat tárgyát képezi, a Sebes Körös partján található, a javaslatoknak figyelembe kell venniük a vízfelszínhez mért minimális szintet. Ezek a szintek a nagyváradi Körösök Vízmedencéi Igazgatóság által megállapított szintek: 123,5 m a felső szakasz végén és 23,11 m az alsó szakasz végén. Részletek az igazgatóság 168615/2013.08.01-jei levelében (8. Melléklet), mely egyeztetésre kerül a 3. Mellékletben foglaltakkal – topográfiai felmérések.
A téma minél jobb megértése céljából, valamint azért, hogy a meglévő épített területtel minél jobban összehangolódhassanak a javaslatok, a kiíró egy fotóriportot bocsát a pályázók rendelkezésére (9. Melléklet).
IV. A PÁLYÁZAT TÁRGYA
A pályázat tárgya egy állandó működésű vendéglátó egység megépítése. Az egységnek söröző, bisztró, kávézó, café-bar, pub stb. jellegűnek kell lennie, hogy ne legyen szükség nagy felületre az előállításhoz. A nyári periódusban teraszra vagy megnyitási lehetőségre van szükség. A javaslat úgy szól, hogy a létesítményt annak a terasznak a helyén valósítsák meg, amely 1980-2007 között itt működött, viszont nincs szigorúan megszabva, hogy a felület nagysága nem változhat, ez nagyobb lehet, ha az építészeti megoldások úgy kívánják. A magassága egy szintes lehet (földszint), elfogadható egy alacsonyabb szint, lépcsőzetes területrendezés esetében.
Tanulmányozni kell a hídról történő megközelítést, amely a nyilvános illemhely szomszédságában van, beleértve ennek áthelyezését, figyelembe véve az alábbi feltételeket.
Ugyanakkor minden javaslatnak tartalmaznia kell a 167656-os helyrajzi számon elhelyezkedő tér zöldövezetének felújítását, látvány és bútorzat szempontjából.
A beavatkozásnak alávetett körzet Nagyvárad megyei jogú város központjának része, ugyanakkor egy reprezentatív és turisztikai vonzerővel rendelkező közterület. Ezen jellegzetességek miatt értékelte át a helyi önkormányzat a szándékát, amelynek célja:
1. a körzet „új képének” kialakítása környezetrendezési szempontból;
2. a vendéglátói, szabadidős, kikapcsolódási területek kialakításának támogatását célzó szolgáltatások potenciáljának növelése és diverzifikálása;
3. a gyalogosok és kerékpárosok terének meghatározása, a kikapcsolódás, szocializálás és szabadidős tevékenységek támogatása;
Javasolt a következők alapos elemzése:
• meglévő funkciók;
• a szomszédos körzetekkel való kapcsolat;
• a kapcsolat a szomszédos lassú forgalmú területtel;
• az építészeti megoldások esztétikai kifejezőereje és nem utolsó sorban a meglévő épített környezettel való összehangolás;
• a környezeti elemek helymeghatározása; függőleges területrendezési megoldások is lehetségesek, azokat viszont a települési infrastruktúrával kell összhangba hozni;
A városrendezési feltételeken kívül (III. Fejezet), figyelembe kell venni még:
• a meglévő növényzet átgondolt megtartását, mennyiségileg és minőségileg fejlesztve a zöld övezeteket, meghatározva a tervezett új növényzet fajtáját;
• a sétányok és emelvények anyagának és színének meghatározását.
• A beruházó saját költségére újonnan kialakított illemhely nyilvános jellegének biztosítását, amennyiben a jelenlegi nyilvános illemhelyet használaton kívül helyezik;
A városi bútorzat kialakításában – a padoktól a világítótesteken, reklámhordozókon keresztül – a következő szempontokat kell figyelembe venni:
• A terek funkcióihoz való hozzáférést ne befolyásolja;
• A sétát és a rövid ideig tartó pihenést kedvezően befolyásolja;
• A terület összhangban legyen a két fontos pólussal: –Unirii és Ferdinand terek;
• A felhasználók korcsoportját:
• A minél egyszerűbb további fenntartást és kezelést;
• A földalatti vezetékek elhelyezkedését.
Javasolható néhány új megoldás a tanulmányozott terület közvetlen szomszédságában található területekre vonatkozóan.
V. ÉRTÉKELÉSI ÉS KIVÁLASZTÁSI FELTÉTELEK
A pályázatok értékelése és osztályozásakor, ami alapján megtörténik a nyertes pályázat kiválasztása, a következő szempontokat kell figyelembe venni:
1. A javaslat kifejezőerejének összhangja a szomszédos területekkel és az újonnan kialakított városkép;
2. A javaslat mennyire felel meg a pályázat témájának;
3. A funkciók összehangolása, a szomszédos területekkel is;
4. Az összképre gyakorolt hatás mértéke – identitás, személyiség, innováció;
5. A javaslat racionalitása és megvalósíthatósága (a megvalósítás műszaki és pénzügyi lehetőségei);
A pályázatokat minden zsűritag külön-külön osztályozza, 1-től 10-ig, mindegyik szempont szerint, mindenik azonos súllyal rendelkezik, ebből pedig egy középarányos keletkezik.
A maximális elért pontszám alapján a zsűri dönt a pályázatok rangsorolásáról és a díjnyertes pályázatokról.
VI. A PÁLYÁZATOK BEMUTATÁSA
I. A rajzokat 1700 x 914 cm-es fehér papíron, függőlegesen számozva (landscape), tetszőleges technikával elkészítve, számozva kell bemutatni és tartalmazniuk kell:
• 1:500-as léptékű helyszínrajz, a tanulmányozott terület teljes felületéről, a javasolt helyzetről, feltüntetve a közlekedési útvonalakat, a tér funkcióihoz való hozzáférést, a zöld övezeteket, a jelentős városi bútorzat elhelyezését.
• Utcafront homlokzati elképzelése 1:100
• épített szintek terve – 1:50
• közterület-rendezési tervek, jellegzetes területekre lebontva, 1:200, megjelölve az anyagokat, színeket, közlekedési útvonalakat és emelvényeket;
• jellegzetes alaprajzok, legalább 2 – 1:50
• főhomlokzat – 1:50
• három, jelentősnek tekintett városi bútordarab illusztrálása;
• a pályázó által reprezentatívnak ítélt szemmagasságú általános perspektíva, amely a javaslat érdemeit hivatott kiemelni. Ez több szögből készül, de legalább kettőben: – híd, Polgármesteri Hivatal stb.
• a javasolt épülettömb illeszkedésének bemutatása a város textúrájába ;
• képek, amelyek azt hivatottak érzékeltetni, hogy a kinti tér hogyan látszik belülről;
• a megoldás koncepciójának bemutatója, csatolva hozzá a felületek összesítését – (úttest, gyalogút, zöld övezetek, sétányok, stb.);
• a bemutatót 12-16 pontos Arial betűkkel kell elkészíteni és ez egy külön dokumentum kell, hogy legyen, amely tartalmazza a megoldás leírását maximum 3 oldalban;
• a bemutatónak laikusok számára is érthető nyelvezete kell, hogy legyen;
• egyéb, a javasolt megoldást funkcionális és műszaki szempontból magyarázó dokumentumok (grafika, szöveg) – opcionális;
• a pályázat címe: „A SEBES KÖRÖS PARTI SÉTÁNY ÉS VENDÉGLÁTÓ EGYSÉG KIÉPÍTÉSE”, ezt minden rajz felső részén fel kell tüntetni.
• Egy pályázat maximum 4 (négy) rajzot tartalmazhat, maximális méret 1700 x 914;
II. A pályázatot egy mappában, CD-tartóban vagy borítékban kell leadni, amelyre rákerül a pályázó azonosítója, a pályázati szabályzat értelmében, jpg formátumú képek 72-100 dpi felbontásban.
Jelen témát a kiíró 2013. augusztus 19-én hagyta jóvá.
Ilie Bolojan
Polgármester
Adriana Lipoveanu
Főépítész
PÁLYÁZATTAL KAPCSOLATOS HATÁRIDŐK:
 A pályázat kiírása : 2013. augusztus 19.
 Pályázattal kapcsolatos kérdések feltehetőek: 2013. szeptember 16.
 Kérdésekre válaszadás: 2013. szeptember 20.
 Pályázatban való részvételi szándék jelzésének végső határideje: 2013. szeptember 16.
 Pályázat beadásának (a Titkárságra személyesen) határideje: 2013. október 14., 14.00 óra
 Pályázat postai beérkezésének határideje: 2013. október 14., 14.00 óra
 Pályázati anyagok bontása :2013. október 14., 16.00 óra
 Pályázat Bíráló Bizottságának ülése 2013. október 15.
 Pályázat nyertesének kihirdetése :2013. október 18.
 Fellebbezés határideje : 2013. október 24.
 A nyertes pályázat / pályázatok bemutatása, kiállítása, stb: 2013. október 25-31. között
Nyeremények:
I. HELYEZETT 7.000.- lej
II. HELYEZETT 5.000.- lej
III. HELYEZETT 4.000.- lej
További információk:
Angela Lupsea
Ordinul Arhitectilor Filiala Bihor
Tel.: 0040-259-42-88-89
E-mail: oarbh@rdsor.ro
ORDINUL ARHITECTILOR DIN ROMANIA – FILIALA BIHOR
ROMANIA – BIHOR – ORADEA
B-dul Magheru nr. 23 cam. 49 et. IV