"SZÉKESFEHÉRVÁR TÖRTÉNETI KÖZPONTJA 2017" – nyílt építészeti pályázat

Karakteres építészeti eszközökkel megfogalmazott, az egyedülálló építészettörténeti és régészeti emlékeket méltó módon bemutató hely megalkotása Székesfehérvár történelmi központjában, ahol a látogatók a megtervezésre kerülő térben megismerkedhetnek az Árpád-ház szellemi és tárgyi örökségével.
A Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata, valamint a részletes szakmai program helyszínének virtuális otthont nyújtó Székesfehérvár MJV Önkormányzata nem kapcsolja a jelen felhívást bármely kivitelezés vagy közvetlen megvalósítás céljához.

2. A pályázat előzményei
2016 évben állami és városi elhatározás született az Árpád-házi uralkodók közelgő évfordulóinak méltó megünneplésére. Létrejött a „Székesfehérvár – Az ország bölcsője” Munkacsoport, mely komplex régészeti, építészettörténeti, urbanisztikai szempontokat vizsgált.
A tervezett beavatkozások eddigi vizsgálata kiterjedt a műemléki bemutatás átfogó, a romok védelmét és jelentőségükhöz méltó megjelenését egyaránt biztosító megújítás lehetőségeire, annak érdekében, hogy a látogató maradandó benyomást nyerjen a nagyszabású szakrális épületegyüttesről, biztosítva a további régészeti kutatások lehetőségét.Az eddigi előkészítő munka alapján több megvalósíthatósági lehetőség merült fel. Ezen felvetéseket kizárólag tájékoztatásul ismertetjük a pályázókkal:
Koronázási dóm–múzeum rekonstrukción alapuló felépítése
Koronázási dóm–múzeum részleges rekonstrukciója
Romvédelem és a romok bemutatása a falak megemelésével
Romvédelem és a romok bemutatása a terület teljes lefedésével, városi közösségi tér kialakításával és egy új, a helyhez méltó felépítmény lehetőségével.
Hangsúlyozzuk, hogy a négy lehetőség csupán elvi lehetőség, semmint konkrét elképzelés. Tehát semmiképp nem tekintendő kötöttségnek vagy iránymutatásnak, még kevésbé „tervezési programnak”, hiszen a pályázat célja éppen az, hogy a fiatal építészek szabadon és frissen tárják fel a legkülönbözőbb lehetőségeket.A kiíró nem kívánja megkötni a pályázók kezét és korlátozni az alkotói szabadságot, azonban szükségesnek tart néhány fontos tervezési szempontot közreadni a pályázat eredményessége érdekében. A Nemzeti Emlékhelyen az évszázadok során kialakult építészeti környezet rendkívül összetett. Az 1601-ig a területen álló hatalmas léptékű Koronázó Bazilika és a vele összeépült kerengős kialakítású prépostság messze uralta mind a területet, mind a város sziluettet. A török kiűzése utáni időkben Mária Terézia püspökséget alapított (1777) a városban azzal, hogy az általa kijelölt püspöki rezidencia részben éppen a romokon található. Tehát amellett, hogy az uralkodó épülettömegből az 1601-es robbanás után a fokozatos pusztulás és széthordás következtében városszerkezeti hiány keletkezett, tovább terhelte a romokat – és azok esetleges rekonstrukciós szándékát- a barokk püspöki palotának a templomromra épülése. Időközben az évszázadok alatt a Koronázó téren a középkori beépítést felváltva a barokk térkompozíció teljesedett ki, ráépülve a kerengős prépostság romjaira mellyel létrehozta a tér déli térfalát. Ezután évszázadokig a romterület gyakorlatilag a Püspökség kertjében volt megtalálható közterületről nem látható módon. A XIX. századi első feltárások, majd az 1938-ban Szent István halálának 900. évfordulójára elhatározott országos jelentőségű – részben székesfehérvári – események (Eucharisztikus Világkongresszus – Szent Jobb ünnep, kihelyezett parlamenti ülés a városháza udvarán, vitézi avatóünnepség stb.) újabb elemmel gazdagították a teret: a bazilika maradványainak feltárása, bemutatása, közkinccsé tétele mellett felépült Szent István Mauzóleuma és egy fedett-nyitott lapidárium korarománt idéző épületegyüttese. Az épület Lux Géza tervei alapján valósult meg, melyet végső tervfázisában kiegészítettek egy nagyszabású – a belvárost a Vizivárostól elválasztó – négynyílású tégla kapuépítménnyel, amely ma is a belváros kapujaként funkcionál. A tér mai állapota fő elemeiben tehát 1938-ban nyerte el végső arculatát. A koraromán, a gótika maradványai, a barokk, a neoromán historizmus és a foghíjbeépítéseknél a modern építészet egyaránt megtalálható itt.
A magyar történelem és államiság szempontjából legfontosabb építészeti elem azonban csupán alapfalaiban fennmaradva és bemutatva űrként, hiányként jelenik meg a városszövetben.
Ezt a hiányt szándékozik a város betölteni azzal, hogy a Koronázó Bazilika szellemi megidézése megtörténjen. Hogy a történelmi jelentőségű legfontosabb elem legyen ismét a legfontosabb a területen. Számba kell azonban venni azt, hogy a fent részletezett később kialakult városszerkezet, konfliktus nélkül már nem feltétlenül tudja befogadni a valaha volt bazilika tényleges fizikai méretrendjét. Ezért fontos kiemelni a SZELLEMI megidézés igényét, melyet számtalan művészi megoldással lehet megteremteni, s melyre a kiíró a pályázók javaslatait várja. Fontos, hogy egyszerre kell a tervezett alkotásnak a bazilika jelentőségéhez méltónak, ugyanakkor a kialakult belvárosi léptékben is természetesnek, harmonikusnak lenni. Párbeszédben kell állnia mind a barokk belváros térbeli struktúrájával, mind a Lux-féle Mauzóleum és kőtár téglaépítészetével. Úgy kell méltóságteljesnek lennie, hogy közben ne feszítse szét a belváros kialakult térbeli rendjét. Mivel alapvetés, hogy a teljes romterületet fizikailag meg kell védeni a további állagromlástól, feladatot jelent a fedés mikéntjének megoldása. Itt javasolt a városi emelt szintű tér – mint teljes lefedés – és az abból kiemelkedő épület/tárgy kombinációjáról elgondolkodni, melyek együtt oldják meg a romvédelmet a túlfeszített léptékváltás nélkül. A romok szintjén szükséges a romok bemutathatóságát biztosítani azzal együtt, hogy a belső tér szellemileg megidézze a bazilikát, annak monumentalitását. A romok feletti térben ugyanakkor állami ünnepek – megemlékezések megtartására alkalmas térsort kell kialakítani, melynek vizuális kapcsolatban kell állnia a tényleges romszinttel, mintegy „romnéző galériaként” funkcionálva, ahol a romok alaprajzi rendszerét összefüggéseiben is értelmezni lehet.Fontos hangsúlyozni, hogy a pályázati felhívás megjelentetése hátterében nem áll építési szándék, a valós helyszín mellett teoretikusnak tekintendő, mégis inspirálója lehet egy ilyen témájú jövőbeni közös gondolkodásnak. A pályázatok révén annak beépítési módjával, a lehetséges tömegkapcsolatokkal, a fedett és nyitott terekkel kapcsolatban ugyanakkor a szakmai és laikus közeg is olyan gondolatokhoz juthat, melyek segítségül szolgálhatnak a terület jövőbeni hasznosításához.
3. A pályázat útján a szakmailag megfelelő pályaművek díjazására rendelkezésre álló forrás mértéke
Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény XXXIV. fejezete; a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény (MMA tv.) 4. § (2) a) és f) pontjai szerinti feladatok keretében, a költségvetési támogatásból nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (Knyt.), az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
(Áht.) és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet (Ávr.) alapján az MMA közgyűlési döntéssel elfogadott 2017. évi költségvetésében rendelkezésre álló – bruttó 6.000.000.-Ft + járulékai – összesen 7.320.000.-Ft biztosít fedezetet a pályázatok alkotóinak díjazására.
A pályázati felhívás alapján egy pályázó csak egy pályázatot nyújthat be, amelyre minimum 300.000.-Ft, maximum 1.500.000.-Ft bruttó összegű díjazás állapítható meg.
4. A pályázaton részt venni jogosultak körének megjelölése
4.1. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1.§ (2) bekezdés k) pontja szerinti definíciót /„építészeti alkotás és annak terve”/ figyelembe véve 40. életévét a pályázat benyújtásának határidejéig be nem töltött építőművész, építészmérnök, építész, belsőépítész végzettségű természetes személyként nyújthatják be pályázatukat.
4.2. A Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata által kiírt pályázat díjának kedvezményezettje a pályázatban megjelenítésre kerülő terv magánszemély alkotója a szerzői jog jogosultjaként, az elkészített dokumentáció jogtulajdonosaként lehet. A pályázati dokumentációkat a pályázat kiírója Székesfehérvár MJV által biztosított helyszínen díjmentesen látogatható kiállítás keretében mutatja be.
5. Nem részesülhet a díjazott pályamű alapján díjban az a pályázó aki
– a 4.1 pontban nevesített végzettségek egyikével sem rendelkezik;
– aki a 14.1 pont szerinti Bírálóbizottság tagjának a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § 2. pontja szerinti hozzátartozója,
– aki a 14.1 pont szerinti Bírálóbizottság tagjával együtt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik, illetve az érintett gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
– a pályázat tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis vagy megtévesztő adatot szolgáltatott vagy ilyen nyilatkozatot tett;
– jogszabályban vagy pályázati kiírásban a díjazás feltételeként meghatározott nyilatkozatokat nem teszi meg, dokumentumokat nem nyújtja be, vagy a megtett nyilatkozatát visszavonja.
6. Nem bocsátható szakmai bírálatra az pályamű, amelynek megvalósítása, illetve a megvalósítás módja vagy eredménye
a) bűncselekménynek vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívásnak minősül;
b) alapvető emberi vagy alkotmányos jogot sért;
c) a nemzet, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, valamint más nemzetek méltóságának és a társadalom más alapvető érdekeinek sérelmével jár, így különösen a közrendbe, a közerkölcsbe, a család és a kiskorúak védelmének követelményébe ütközik.
7. A pályázat részletes szakmai programja
– A kiíró, Székesfehérvár MJV Önkormányzata, valamint a magyar építész szakma a pályázóktól friss, bátor, elfogulatlan gondolatokat és víziókat vár.
– A feladat különleges, izgalmas és inspiráló, hiszen a magyarság, a magyar kereszténység bölcsőjének és a dicsőséges magyar évszázadok központi épületének romjain kell felépíteni azt, ami egyaránt szolgálja a kegyeleti és a szakrális célokat, egyszerre zarándokhely és világi központ, az állami megemlékezések helyéül szolgáló tér, mindezt 21. századi technológiai megoldásokkal.
Az elképzelés olyan szakrális és szellemi víziót kell, hogy sugalljon, amely tiszteli a múltat, betekintést enged a jövőbe, és európai szintre emeli a megvalósítást. A maga korában ez a hely egyfajta „metszéspont” volt, az európai kereszténység egyik szakrális és szellemi központja, az európai hatalomként fellépő középkori magyar állam emlékezetpolitikai letéteményese.
– A program helyszíne – a Koronázó tér – Székesfehérvár történelmi központja. Jelenlegi formájában ugyanakkor nem tölti be városi tér szerepét. A Koronázó Bazilika méltó bemutatásával egyidejűleg a kiíró olyan javaslatot vár a pályázóktól, amely egyszerre teremti meg a középkori szerkezet, a ráépülő barokk tér és térfalak harmóniáját azzal, hogy mindebbe természetes módon illeszkedjen a javasolt építészeti megoldás a romterület felett. Fontos, hogy a tervezett alkotás léptékében, anyagkezelésében illeszkedjen mind a püspöki palota, mind az 1938-ban épített Lux-féle Mauzóleum és árkádsor épületeihez, valamint a tér térfalaihoz. A szabadon választott építészeti-funkcionális megoldások mellett további néhány tervezési szempontra fel kell hívni a figyelmet.
Az emlékhely kialakítandó funkciója kettős: egyfelől a romvédelem megoldása rendkívül fontos azzal, hogy a mai régészeti-műemlékvédelmi szakma a kőkonzerválás, vegyi védelem helyett a romterület lefedését tartja egyedül megbízható megoldásnak. A romvédelem melletti másik fontos megoldandó feladat a koronázó templom építészeti – tárgytervezési – médiaművészeti-tájépítészeti stb. eszközökkel való megidézése, melyben helyet kell adni a régészeti emlékek in situ bemutatásának, valamint állami ünnepeken, rendezvényeken az állami reprezentáció méltó helyszínéül kell, hogy szolgáljon a felépítmény. A romterületnek látogathatónak kell lenni (lehetőség szerint megidézve a templom valamikori belső térhatását), és legyen vizuális kapcsolatban a felette kialakított romvédő térrel és/vagy épülettel.
A meglévő régészeti emlékek bemutathatósága mellett a további kutathatóság szempontjait is figyelembe kell venni, valamint nagyon fontos, hogy a letámasztások, alapozások semmilyen módon nem károsíthatják a romokat. Fenti funkciók kiszolgáló rendeltetését (vizes helyiségcsoport stb.) nem szükséges a romok feletti épületben megoldani, erre a romterület mellett található tömbben lesz lehetőség.
A romvédelem, a rombemutatás és a közösségi-reprezentációs térhasználat mellett a kiíró válaszokat vár arra, hogy miként lehet megragadni az eredeti templom léptékét azzal, hogy ugyanakkor a megoldás nem terheli túl a több száz éve kialakult térbeli struktúrát. További fontos elvárás, hogy a pályázók a jelenlegi hiányos városi tér funkciót továbbfejlesztve valóban közösségi, szabadtéri térként tudják megfogalmazni a mai állapotában inkább csak átközlekedésre alkalmas közterületet. Ugyanakkor javaslatokat vár a kiíró arra is, hogy a megérkezés-tartózkodás rendeltetése mellett található e megoldás a térről több irányú gyalogos tengely elindítására a városszövetben, hogy a tér gyalogos útvonalak metszéspontjaként, valóságos sűrűsödési ponttá válhasson.
– A kiíró a pályázókat olyan sajátos megközelítésre biztatja, amelyre szabadon gondolkodó fiatal kollégák képesek.
– Ennek érdekében a kiíró teljes szabadságot kínál az alkotó munkához.
Olyannyira nem köti meg a pályázók kezét, hogy a koronázó templom fizikai megidézés lényegét a szellemileg megalapozott átfogó gondolkodásban látja. Ezért hitelesnek tart minden olyan megoldást, amely komplex történeti-térbeli urbanisztikai szemlélettel születik, akár az eredeti mérettől és léptéktől függetlenül.
Az elmúlt néhány évtizedben a Nemzeti Emlékhely kialakítására 3 tervpályázatot is lebonyolított Székesfehérvár MJV Önkormányzata. A pályaművekből leszűrhető tanulságokat a zsűri ajánlások formájában adta közre minden egyes pályázat záró véleményében. Talán nem felesleges ezekből néhány gondolatot jelen kiíráshoz is bemutatni, hogy a már meglévő felhalmozott tudás birtokában lehessen friss, fiatalos, ugyanakkor elmélyült, megalapozott építészeti megoldásokat találni.
A korábbi tervpályázatok ajánlásai (válogatás):
– kelet–nyugati gyalogostengely a déli mellékhajó bemutatásával együtt;
– emlékhely megközelítés differenciáltan;
– romkert hangulatától nem idegen kialakítás;
– a bazilika főtengelyére kapcsoltan történő kialakítás;
– egyszerűség-tisztaság egysége;
– esetlegesen vertikális elem megjelenése;
– az építészeti megoldás, közterület fejlesztéssel együtt kezelendő (városi tér): kapcsolat a Koronázó térrel, és a Táncsics utcával;
– az emlékhely építészeti jele maga a romvédő épület legyen.
8. Beadandó munkarészek
Minden önálló tervlapon fel kell tüntetni a következő feliratot:
„SZÉKESFEHÉRVÁR TÖRTÉNETI KÖZPONTJA 2017″.
A tervlapokon semmilyen azonosító jelzés nem utalhat a szerző (k) kilétére.
A pályázatokat egy példányban 2 db 70×100 cm-es álló helyzetű kemény habkartonra kasírozott tervlapon kell beadni. A tervlapokon minden olyan (rajzos, és szöveges) információt fel kell tüntetni, amelyet a megértés szempontjából fontosnak ítél a pályázó. A tervlapokon és a maketten kívül egyéb információ (műleírás, ábrák, stb.) nem nyújtható be.
A rajzokat és a modellt tetszőleges technikával, a megértést legjobban segítő megoldásokkal kell elkészíteni.
A tervlapokon bemutatandó:
– Szerkesztési elveket, variálhatóságot bemutató vázlatok ortogonális vagy térbeli ábrázolással
– A városrészt bemutató átnézeti helyszínrajz M=1:1000
– Az építmény közvetlen környezetét bemutató helyszínrajz M=1:500
A rajzokon be kell mutatni továbbá a tervezett épület települési szövetbe való illesztését, a fő megközelítési irányokat, szükség esetén az elhelyezéshez szükséges térépítészeti megoldásokat.
Benyújtandók:
– Alaprajzok
– Metszetek
– Homlokzatok
– Látványtervek, legalább egy küldő és egy belső teret bemutatva
– Makett
A rajzok ajánlott léptéke M 1:200, amelytől a koncepció és a legjobb megértést segítő szándék függvényében el lehet térni. A makett léptéke M 1:500
9. A pályázat mellékletei
Tekintettel a feladat különleges kihívására, valamint a helyszín szellemi és tárgyi gazdagságára, a kiíró – Székesfehérvár MJV Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Főépítészi Iroda által biztosított – háttéranyaggal kívánja segíteni a pályázók munkáját.
– Régészeti alapdokumentáció a székesfehérvári Királyi bazilikához és környezetéhez 2016
– Földhivatali alaptérkép
– Alaptérkép a romok tájékoztató ábrázolásával
– A Királyi Bazilika számozott helyszínrajza
– A Királyi Bazilika közvetlen környezetének számozott helyszínrajza
– A Királyi Bazilika alaprajza, szintmeghatározással
– A Királyi Bazilika alaprajza döntött nézetből
– A bolygatható és a nem bolygatható régészeti területek bemutatása
– A környező térfalak utcaképei
– Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv
– A Nemzeti Emlékhely Sétaút állomáshelyei
– A Nemzeti Emlékhely Sétaút nyomvonala
10. A pályázatok benyújtásának módja, helye és határideje
10.1. Postai csomagként a pályaművek alábbi címre történő
feladási határideje 2017. november 28.
Magyar Művészeti Akadémia Titkársága
1051 Budapest, Vörösmarty tér 1. Kristályház Irodaház IV. em.
A borítékon fel kell tüntetni:
„SZÉKESFEHÉRVÁR TÖRTÉNETI KÖZPONTJA 2017 ÉPÍTÉSZETI PÁLYÁZAT”!
Az ajánlott küldemény „feladó”-rovatában a titkosság miatt az „Építészeti pályázat” megnevezés szerepeljen!
10.2. Személyesen a pályázat az alábbi címre adható le:
Magyar Művészeti Akadémia Titkársága
1051 Budapest, Vörösmarty tér 1. Kristályház Irodaház IV. emelet
(bejárat a Deák Ferenc u. felől)
A személyes benyújtásra rendelkezésre álló időpontok:
2017. november 27. (hétfő) és 28. (kedd) 10.00–14.00 óra között.
11. A pályázathoz mellékelni kell:
1 db A/5 méretű, zárt, jelöletlen borítékot, amely tartalmazza az alábbiakat:

• kitöltött, aláírt Adatlap a pályamű szerző(i)nek adataival
• kitöltött, aláírt Hozzájáruló nyilatkozat
• 1 db CD/DVD, amely tartalmazza a tervlapokat pdf formátumban

A pályázati felhívás letölthető pdf formátumban, a kapcsolódó Adatlap és Hozzájáruló nyilatkozat pedig word formátumban az MMA www.mma.hu honlapjáról a http://www.mma.hu/palyazatok menüpont alól.
A pályázattal kapcsolatban kérdést 2017. október 13-ig lehet feltenni az epito@mma.hu e-mail címen. A kérdést feltevők 2017. október 20-ig elektronikus levélben kapnak választ a feltett kérdésre.
12. A pályázat érvényességének vizsgálata
A pályázat értékelésében azon pályaművek vesznek részt, amelyek postai feladási időpontjai igazolhatóan legkésőbb 2017. november 28. az igazolható beérkezési határideje 2017. december 4.
A benyújtott pályázatokat az MMA Titkársága érkezteti. A beérkezést követően a pályázat formai vizsgálatára kerül sor.
13. A pályázatok 14. pont szerinti bírálatra bocsátásának feltétele:
a) pályázat határidőben történő benyújtása,
b) a szükséges mellékletek csatolása
Amennyiben a pályázat formai bírálata során megállapításra kerül, hogy a pályázat nem felel meg a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek, a pályázat érvénytelenítésre kerül.

14. A pályázat tartalmi elbírálása
14.1. A Bírálóbizottság
A pályázatokat az MMA tagjaiból és Székesfehérvár MJV képviselőiből álló bizottság bírálja el.
A Bírálóbizottság tagjai:
A Bírálóbizottság elnöke: Dr. Cser-Palkovics András Székesfehérvár MJV polgármestere
A Bírálóbizottság társelnöke: Turányi Gábor Ybl-díjas építész, az MMA rendes tagja
A Bírálóbizottság szakmai titkára: Lantay Attila Ybl-díjas építész, Székesfehérvár MJV főépítésze
Balázs Mihály Kossuth- és Ybl díjas építész, az MMA rendes tagja
Dévényi Sándor Kossuth- és Ybl-díjas építész, az MMA rendes tagja
Marosi Miklós Széchenyi- és Ybl díjas építész, az MMA rendes tagja
Turi Attila Ybl-díjas építész, a MÉK képviselője, az MMA Építőművészeti Tagozatának vezetője, az MMA rendes tagja
14.2. A pályázat tartalmi elbírálásának kritériumai
A pályaművek összevetése és rangsorolása az alábbi sorrendben felállított bírálati szempontok alapján történik:
– Az építészeti minőséget hitelesítő szellemi tartalom és gondolati háttér
– Az egyedi építészeti megjelenést biztosító kompozíciós elvek és részletmegoldások
– A műszaki megvalósíthatóság, a szerkezetileg ésszerű, de egyedi minőséget biztosító megoldások alkalmazása a pályázat karakterével arányos mértékben
15. Pályázók döntést követő kiértesítése; a pályázatok bemutatása
A pályázattal kapcsolatos döntések az MMA honlapján, a www.mma.hu-n – az Ávr. 71.§ (1) bekezdése szerint módon – eredményhirdetés napján közzétételre kerülnek.
A pályaműveket Székesfehérvár MJV Önkormányzata 2018. január 22-én a Városháza Dísztermében ünnepélyes eredményhirdetés követően megnyíló kiállítás keretében tervezi bemutatni.
A bemutatás után a benyújtott pályaműveket visszaadjuk a pályázóknak. A bemutatást követő 60 nap eltelte után az át nem vett pályázatokat a pályázatot kiíró megsemmisíti.
A döntés közzétételétől számított 5 munkanapon belül az MMA Titkársága a pályázónak az Adatlapon megadott kapcsolattartási elérhetőségekre elektronikus levélben küld értesítést a pályázatának eredményéről.
16. A pályázati díj folyósítása
Az MMA Titkársága a pályázati díjat valamennyi dokumentum hiánytalan megléte esetén a döntés közzétételét követő 15 munkanapon belül utalja át a nyerteseknek.
Mellékletek:

• Adatlap
• Hozzájáruló nyilatkozat
• Régészeti alapdokumentáció a székesfehérvári Királyi bazilikához és környezetéhez 2016
• Földhivatali alaptérkép
• Alaptérkép a romok tájékoztató ábrázolásával
• A Királyi Bazilika számozott helyszínrajza
• A Királyi Bazilika közvetlen környezetének számozott helyszínrajza
• A Királyi Bazilika alaprajza, szintmeghatározással
• A Királyi Bazilika alaprajza döntött nézetből
• A bolygatható és a nem bolygatható régészeti területek bemutatása
• A környező térfalak utcaképei
• Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv
• A Nemzeti Emlékhely Sétaút állomáshelyei
• A Nemzeti Emlékhely Sétaút nyomvonala

Budapest, 2017. október 6.