Cégregisztráció ellenőrzése – 2022. január 11-től közigazgatási bírsággal sújtható a vállalkozások nyilvántartásba vételének elmaradása!
Kedves Kollégák!
Sikerekben gazdag, boldog Új Évet kívánok minden kedves szakmagyakorlónak!
Az új év, megint sok változást hozott. Szeretném felhívni mindenkinek a figyelmét arra, hogy 2022. január 11-i hatállyal módosul az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet. A változás egyik eleme az, hogy az építésügyi hatóság a továbbiakban vizsgálja azt is, hogy építési- vagy bontási engedélyhez kötött építési tevékenységre vonatkozó építészeti-műszaki tervezési tevékenységet végző tervező vállalkozása nyilvántartás nélkül végzi-e a tevékenységet. Az építésügyi hatóság azt a személyt, aki tervezői jogosultság nélkül, vállalkozás nyilvántartási jelölés nélkül végez építési, vagy bontási engedélyhez kötött építési tevékenységre vonatkozó építészeti-műszaki tervezési tevékenységet, 100 000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtja.
Aki nem tudja biztosan, hogy a kötelezettségének eleget tett-e, a CÉGNYILVÁNTARTÁSBAN tudja ellenőrizni.
Aki eddig még nem regisztrált, a cégregisztrációt itt tudja megtenni: https://cegreg.mek.hu/
A cégregisztráció díjmentes!
A jogszabályok alapján a Magyar Építész Kamara által vezetett nyilvántartásba az alábbi esetekben kell egy vállalkozásnak a felvételét kérnie:
1996. évi LVIII. törvény a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról1
6. §(5) * Ha az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti szakmagyakorlási tevékenységet, valamint az (1) bekezdésben megjelölt mérnöki, illetve építészeti tevékenységet cég vagy egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: vállalkozás) főtevékenységként folytatja, akkor – a főtevékenységnek cég esetén a cégjegyzékbe való bejegyzését, az egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozók nyilvántartásában történő rögzítését követő öt munkanapon belül – köteles a tevékenységét a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény rendelkezései szerint bejelenteni a székhelye szerint illetékes területi kamarának. A területi kamara a vállalkozást nyilvántartásba veszi.
266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló
2. § E rendelet alkalmazásában:
2. cég: gazdasági társaság, költségvetési szerv, egyéni vállalkozó, egyéni cég;
4. A szakmagyakorlási tevékenység megkezdésének és folytatásának feltételei
6. §
(2) Cég akkor kezdheti meg és folytathatja a (4) és (5) bekezdés figyelembevételével az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.)
a) 16. §-a szerinti településtervezési tevékenységet, ha személyesen közreműködő tagja, vezető tisztségviselője vagy munkavállalója rendelkezik településtervezési szakterületi jogosultsággal, településtervezési szakági tevékenységet akkor, ha személyesen közreműködő tagja, vezető tisztségviselője vagy munkavállalója rendelkezik településtervezési szakági szakterületi jogosultsággal,
b) 16. §-a szerinti településrendezési szakértői tevékenységet, ha személyesen közreműködő tagja, vezető tisztségviselője vagy munkavállalója rendelkezik településrendezési szakértői szakterületi jogosultsággal,
c) 32. §-a szerinti építészeti-műszaki tervezési tevékenységet, ha a vezető tisztségviselője, személyesen közreműködő tagja vagy munkavállalója rendelkezik az adott területen építészeti-műszaki tervezési szak vagy részszakterületi jogosultsággal,
d) 32. §-a szerinti építésügyi műszaki szakértői tevékenységet, ha személyesen közreműködő tagja vagy munkavállalója rendelkezik építésügyi műszaki szakértői szakterületi jogosultsággal,
e) 38/A. §-a szerinti felelős műszaki vezetői tevékenységet, ha személyesen közreműködő tagja vagy munkavállalója rendelkezik általános vagy sajátos építmények szakterületen felelős műszaki vezetői jogosultsággal,
f) 38/A. §-a szerinti építési műszaki ellenőri tevékenységet, ha személyesen közreműködő tagja vagy munkavállalója rendelkezik általános vagy sajátos építmények szakterületen építési műszaki ellenőri jogosultsággal,
g) 38/C. §-a szerinti energetikai tanúsítói tevékenységet, ha tagja vagy munkavállalója rendelkezik energetikai tanúsítói jogosultsággal,
és a tevékenységet a jogosultsággal rendelkező személy végzi.
(3) * A cég a Szolgtv., az Étv. 58. § (10) bekezdése és a Kamtv. 43. § (3) bekezdése szerinti tartalmú bejelentése alapján az 5. § (6) bekezdése szerinti területi kamara titkára által nyilvántartási jelölést (C-területi kamara kódja és nyilvántartási szám) ad ki. A cég által folytatható tevékenység terjedelme azonos a (2) bekezdésben meghatározott természetes személy jogosultságának terjedelmével. Egyéni vállalkozó esetében a cég nyilvántartási száma azonos lehet a természetes személy nyilvántartási számával.
(4) Cég az általa vállalt szakmagyakorlási tevékenységek közül, az (5) bekezdés figyelembevételével olyan tevékenységet végezhet,
a) amelyhez rendelkezik a (2)-(3) bekezdés szerinti feltételekkel,
b) amelynek végzésére a megrendelővel írásban szerződést kötött, és
c) amelynek végzését a területi kamara nem tiltotta meg.
(5) A cégnek az általa vállalt munkához kapcsolódó szakmagyakorlási tevékenységek közül legalább az egyikhez a (2) bekezdés szerinti feltétellel kell rendelkeznie és azt a tevékenységet a cégnek kell végeznie. A vállalt munkához kapcsolódó egyéb szakmagyakorlási tevékenységet – amelynek végzéséhez jogosultsággal nem rendelkezik – alvállalkozó bevonásával végezheti.
…
(7) A (2) bekezdés vonatkozásában a cég a munkavállalót legalább heti 20 órában foglalkoztatja.
312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról
16. Az építési engedély iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala
18. § (1) * Az építésügyi hatóság az építési engedély iránti kérelem elbírálása során vizsgálja, hogy
a) a tervezett építmény elhelyezése megfelel-e az Étv. 18-22. §-ában és 31. § (1) bekezdésében előírtaknak,
b) * az építési tevékenységgel érintett telek kialakítása az új építmény építése vagy meglévő építmény bővítése esetén – kivéve az összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszában – az Étv. 23-24. §-ában, a településrendezési tervekben és a jogszabályokban meghatározottak szerint megtörtént-e, a telek rendezett-e,
c) a tervezett építmény és az alkalmazott építészeti-műszaki megoldás megfelel-e
ca) *
cb) az általános érvényű szakmai és a jogszabályokban meghatározott követelményeknek,
cc) az egyes építményekre, területekre védettséget elrendelő jogszabályoknak és az építési tevékenységre vonatkozó, az építésügyi hatósági eljárást megelőzően lefolytatott más hatósági eljárásokban meghatározott követelményeknek,
cd) az építészeti minőség- és értékvédelem jogszabályban meghatározott szempontjainak,
d) az építmény megépítése, rendeltetése, használata, fenntartása nem okoz-e a környezetében olyan káros hatást, amely
da) a terület rendeltetésének megfelelő és jogszabályban meghatározott mértéket meghaladná,
db) az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné,
e) * a használatbavételi engedély megkéréséig biztosítható-e az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságához szükséges
ea) járulékos építmények telken belüli elhelyezése,
eb) közlekedési hálózathoz való csatlakozás és
ec) kormányrendelet szerint előírt közműellátás vagy ennek hiányában a közműellátásnak az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletnek megfelelő, egyedi módon történő kiváltása,
f) * a tervezőként megjelölt személy (ideértve a társtervezőt, szakági tervezőt is), vállalkozás jogosult-e a kérelemben megjelölt építési tevékenységgel kapcsolatos építészeti-műszaki tervezésre,
g) az építésügyi hatósági engedélykérelem jogszabályban előírt mellékletei rendelkezésre állnak-e és tartalmuk megfelel-e az a)-e) pont előírásainak,
h) a tervezett építészeti-műszaki megoldásnak az országos építési követelményektől való eltérése engedélyezett-e vagy engedélyezhető-e, valamint
i) az építménnyel összefüggő tervezett tereprendezési munkálatok megvalósíthatóak-e.
(2) *
(3) Az építési tevékenységgel érintett telek az (1) bekezdés b) pontja szerint akkor minősül rendezettnek, ha a helyi építési szabályzat, ennek hiányában az illeszkedés szabályai szerint alakították ki és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.
(4) * Az építésügyi hatóság az építési engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a tervezett építési tevékenység
a) az (1) bekezdésben foglaltaknak nem felel meg, vagy
b) engedélyezését a kiemelt településképi vélemény nem javasolta.
(4a) * A képviselő-testület által a tervezett építési tevékenységre vonatkozóan kiadott településképi véleményt a hatóság bizonyítékként veszi figyelembe.
(5) Az építési engedély iránti kérelemmel egy időben előterjesztett, a 17. § (4) bekezdése szerinti kérelmek esetén, a rájuk vonatkozó eljárási szabályokat az e fejezetben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.
(6) * Az építésügyi hatóság azt a személyt, aki tervezői jogosultság nélkül, vállalkozás nyilvántartási jelölés nélkül végez építési engedélyhez kötött építési tevékenységre vonatkozó építészeti-műszaki tervezési tevékenységet, 100 000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtja.
(7)-(8) *
36. A bontási engedély iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala
46. § (1) A bontási engedélyezési eljárás során az építésügyi hatóság vizsgálja, hogy *
a) adottak-e a döntés meghozatalának feltételei,
b) az érintett telken megkezdték-e a bontási tevékenységet,
c) a tervezett bontási tevékenység nem veszélyeztetheti-e a csatlakozó építmény, építményrész vagy a szomszédos telkeken lévő építmények állapotát.
(2) A bontási engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság vizsgálja, hogy *
a) a tervezett bontási munka kielégíti-e a vonatkozó biztonsági, környezetvédelmi, építészeti, örökségvédelmi, műszaki és egyéb követelményeket,
b) az építmény, építményrész elbontását jogszabály vagy ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nem tiltja-e,
c) a tervezett bontási tevékenység nem veszélyezteti-e a csatlakozó építmény, építményrész, vagy a szomszédos telkeken lévő építmények állapotát,
d) * a tervezőként megjelölt személy, vállalkozás jogosult-e a kérelemben megjelölt építési tevékenységgel kapcsolatos dokumentáció elkészítésére,
e) az építésügyi hatósági engedélykérelem jogszabályban előírt mellékletei rendelkezésre állnak-e és tartalmuk megfelel-e az a)-d) pont előírásainak.
(3) *
(4) Az építésügyi hatóság, ha a bontási kérelem a (2)-(3) bekezdésben foglalt feltételeket megsérti, a kérelmet határozattal elutasítja.
(5) * Az építésügyi hatóság azt a személyt, aki tervezői jogosultság nélkül, vállalkozás nyilvántartási jelölés nélkül végez bontási engedélyhez kötött építési tevékenységre vonatkozó építészeti-műszaki tervezési tevékenységet, 100 000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtja.
(6) *
(7) * Ha az építésügyi hatóság megállapítja, hogy a tervezett bontási tevékenységet engedély nélkül megkezdték, a bontási engedély iránti kérelmet elutasítja és
a) teljes építménybontás esetén, az engedély nélküli bontási tevékenység elvégzésének tényét tizenöt napon belül tudomásul veszi és egyidejűleg építésügyi bírságot szab ki,
b) részleges építménybontás esetén az engedély nélküli bontási tevékenység elvégzésének tényét tizenöt napon belül tudomásul veszi és építésügyi bírságot szab ki, a fennmaradt bontási tevékenységre – ha annak a feltételei fennállnak – bontási engedélyt ad ki.
(8) Az építésügyi hatóság a (7) bekezdésben meghatározott döntéseit egybefoglalja.
Üdvözlettel: Radics Beatrix titkár